A házunk I.

Kifejezetten szeretem a házunkat.

Jó itthon lenni. Szeretek az ágyamban aludni, kávét készíteni a konyhában, olvasni a wc-n, TV-t nézni a nappaliban, enni az étkezőben.

Amikor kiválasztottam, hogy melyik házat béreljük, egyedül voltam még Angliában. Volt egy másik lehetőség is, az is nagyon tetszett, csak kicsit nagyobb volt mint ami kellett, meg drágább is 150 fonttal havonta.

Ez tehát kisebb, de azért 3 hálószoba meg kis hátsókert. Kicsit nyugodtabb környék, bár a másik elegánsabb volt, közel a Kennet Channelhez.

Tetszett tehát a ház, lefoglalóztam, Annának is meg tudtam mutatni, amikor november végén itt járt.

Tipikus angol sorház, de már tavaszi fényben

Na, aztán sok hülyeséget és bosszantó dolgot lehetett találni itt, ami beköltözés után jött elő.

Tehát, amikor december 8-án kiléptem Margaret házából Basingstoke-ban, egyszerre voltam nagyon boldog, hogy otthagyom Basingstoke-ot és aggódtam is egyben, hogy mi lesz az új házban. Meg volt a tervem, hogy mit kell rögtön bevásárolnom, de azért kicsit tartottam, hogy minden rendben lesz-e.

Az elején a fűtéssel rögtön meggyűlt a bajom. Nem sikerült beindítanom. Szóltam az ügynökségnek. Ki is jött az egyik fickó és együtt kb. fél óra alatt megtaláltuk a ház agyát, azaz egy időzítő kapcsolót, amivel be lehetett állítani a fűtést meg a meleg vizet, hogy melyik nap, mikor kapcsoljon be. Na, ez volt kiiktatva, de amint elindítottuk, lett fűtés és meleg víz is.

A következő volt, hogy szokásom szerint mindent lecsekkoltam és észrevettem, hogy csöpög egy kicsit két radiátor. Emiatt is szóltam az ügynökségnek – minden ilyet velük kell intézni a szerződés szerint. Hát, erre másfél hónapot kellett várni, hogy megcsinálják.

És akkor a kisebb-nagyobb bosszantó dolgok (jó részük helyi sajátosság):

• Hideg-meleg víz külön – úristen, itt mikor ismerték meg a keverő csap fogalmát? (válasz)
  Ez volt az eddigi hoteljeimben és Basingstoke-ban. Mondjuk, amikor Annával novemberben egy panzióban laktam, ott megoldották ezt egy házi keveréssel, ami a meleg és hideg vizet úgy vezette egybe egy csőbe, hogy nem volt ideje összekeveredni, így egyszerre égettet és volt hideg, amikor hajat próbáltam mosni vele.

• Szőnyegpadló a WC-ben és a fürdőben. Azért így nehéz a penészedést elkerülni és a kifröccsenő folyadékok sem tüntethetőek el olyan hatékonyan.

• Nincs konnektor a fürdőben. Rettegnek az áramütéstől, még a fürdő villanykapcsolója is zsinóros. A mosógép pedig a konyhában van (így a szennyes kosár is).

• A WC lehúzó. Külön technikát kell megtanulni, hogy sikerüljön lehúzni.

Ez eddig csak egy tipikus angol ház. Ami nálunk még különleges:

• az a WC tartály, illetve a víz útja a csatorna felé a kagylóban. Valahogy úgy van megoldva, hogy elsőre minden nem tud lemenni. Jobb esetben csak egy kis papír marad, minden esetre így új ismerősöket nem lehet meghívni, mert nagyon kínosan éreznék magukat.

• A fűtés hangja. Lentről először azt hittem, hogy a szomszédban porszívóznak. Az első napokban állandóan fel is ébredtem rá. Most már megszoktam azért a hangját.

Érdekes szagot éreztem a konyhában is, rögtön az elején. Néha nem tudom hová tenni a szagokat elsőre.Csak éreztem, hogy ez nem jó. Gondolkodtam, hogy talán ázott dohány, de aztán rájöttem mi az. Itt macskát tartottak, ami ide-oda spriccelgetett és nem sikerült eltűntetni mindenhonnan a szagokat.

Bár nem szokásom, de dupla súrolást rendeztem az első napokban, és még így is maradt Annának is takarítanivalója elég.

Az első hétvégémen nagyon elégedett voltam. Felébredtem a hálószobában. Besütött a nap. Enyém volt a ház. Nem kellett halknak lennem. Lementem a konyhába és készítettem egy angol reggelit a hűtőmből, amiben csak az én ételeim voltak.